Barion Pixel

Adatbázisok 2 – Adatbázis szerver beüzemelése

A múltkori cikkben már megnéztük az elméleti hátterét az adatbázisoknak. Most azt szeretném bemutatni, hogy hogyan tudtok otthon beállítani egy igazi adatbázis szervert a saját laptopotokon és ahhoz hogyan tudtok táblákat, adatokat hozzáadni, törölni vagy éppen módosítani.

 

 

Az első feladat, hogy találjunk egy megfelelő programot amivel tudunk adatbázis szervert készíteni. Ahogyan a múltkor bemutattam, ma már rengeteg program közül lehet választani, azonban a komolyabb rendszerekért már fizetni kell. Szerencsére létezik egy igazán fejlett Open-Source adatbázis kezelő, ez nem más mint a PostgreSQL, ami majdnem olyan komoly funkcionalitásokkal bír mint a fizetős társai.

Az első lépés tehát, hogy ellátogatunk erre a weboldalra, majd kiválasztjuk a saját operációs rendszerünknek megfelelő legfrissebb telepítő csomagot. A telepítés az egyszerűbbek közé tartozik, gyakorlatilag mindent alapbeállításokon hagyhatunk. A telepítés egyik lépése, hogy meg kell adnunk egy Admin jelszót az adatbázisunkhoz. Ezt nem tudjuk megkerülni illetve majd a program az első használatnál ténylegesen is kérni fogja tőlünk, ezért ne felejtsük el!

 

A telepítő csomag szerencsére tartalmaz egy grafikus szerkesztő felületet, így viszonylag intuitív a program kezelése. Van egy browser fül a baloldalon és egy munkalap a képernyő nagyobbik részén. Itt tudunk majd mindenféle beállításokat elvégezni:

 

A telepítés alkalmával létre is jön egy kezdő Adatbázis „postgres” néven. Ez induláskor még üres, ami azt jelenti, hogy sem táblák sem pedig adatok nincsenek benne. Tehát a következő lépés a Táblák definiálása majd néhány teszt adat felvitele.


Az adatbázison (postgres) belül különböző Schema-kat lehet definiálni. Ennek az alapfunkciója, hogy egy adatbázison belül több különböző struktúrát tudjunk felállítani és kezelni. Ezen kívül még sok fajta fület láthattok (Casts, Catalogs, …), ezekre azonban még egyelőre nincs szükségünk. A telepítés alkalmával létrejön egy alap Schema „public” néven. Nekünk ez most tökéletesen megfelelő lesz, használjuk ezt tovább. A Schema-khoz is rengeteg mindent lehet beállítani, de mi most céltudatosan haladjunk tovább egy Tábla definiálásához, később meg lehet nézni a többi almenüt, hogy pontosan melyik mire való.

„Tables” almenüre jobb gomb -> Create -> Table

A „General” fülön adjunk egy nevet a táblánknak, mondjuk „Demo” valamint válasszuk ki a „pg_default” Tablespace-t:

 

Ezután menjünk át a „Columns” fülre majd vegyünk fel 3 oszlopot a következő beállításokkal:

Name: IDData Type: integerNot NullPrimary Key

Name: FirstNameData Type: character varyingLength: 30Not Null

Name: SurName – Data Type: charachter varyingLength: 30Not Null

 

Ezzel sikeresen elkészítettük az első Táblánkat!

A következő lépés, hogy feltöltjük pár adattal, azaz felveszünk néhány példányt. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megtenni, ha a „Demo” Táblára jobb klikk, majd View/Edit Data -> All Rows menüpontot választjuk ki:

 

Ekkor megjelenik az üres táblánk, majd pedig grafikusan fel tudjuk tölteni adattal. Amikor az adatokat adjuk meg egyesével, oszloponként, akkor az még nem íródik be ténylegesen az adatbázisba, ehhez meg kell nyomnunk a Mentés gombot. Próbáljuk ki, hogy mi történik, ha úgy akarjuk menteni a táblát, hogy valamelyik mező nincs kitöltve, vagy úgy, hogy két sornak egyezik az ID-ja. Ezeket az oszlopok definiálásakor megadtuk, hogy ilyen elvileg nem lehetséges! Egy sikeres adatbevitel után, körülbelül ezt a képernyőt kell lássuk:

 

Ezen a képernyőn tudjuk törölni (sor kijelölése majd törlés) valamint módosítani is az adatokat (duplaklikk az adaton és módosítás). Egy sor törlése után addig zárolódnak a táblában maradt adatok, ameddig újra le nem kérjük az összes adatot. Új sorokat ugyan ekkor is tudunk hozzáadni, de a meglévőeket már nem tudjuk módosítani. Ennek az a célja, hogy biztosan konzisztens maradjon a tábla, ne jelenjenek meg benne helytelen adatok.

Lehetőségünk van közvetlenül SQL műveleteket is elvégezni a táblákon vagy magán az adatbázison is. A program felkínálja nekünk az SQL template-eket, attól függően, hogy hol kérjük őket, így előre kitölti például a táblanév részt, stb… Például jobb klikk a „Demo” táblán bal oldalon -> Scripts.
Itt
tudtok tájékozódni a leggyakrabban használt SQL utasításokról illetve magának az SQL nyelvnek a szintaktikájáról. Érdemes legalább alap szinten ismerni az adatbázisokat és az SQL nyelvet, mert rendkívül elterjedtek, bármikor szükségünk lehet rájuk.

 

 

Gratulálok, sikeresen elkészült az első adatbázisunk egy példa táblával! Most már tudunk táblákat definiálni, sorokat hozzáadni vagy törölni. A következő cikkben megnézzük, hogy hogyan tudunk hozzáférni a most beállított adatbázis szerverhez Java programból. Megmutatok egy egyszerű Java kódot PostgreSQL-hez, amivel tudjuk szerkeszteni a táblánkat, hozzáadni, törölni, lekérdezni vagy egy egészen új táblát is létrehozni akár.

Bajor Tamás - Programozz Te Is!

Szia, Bajor Tamás vagyok, a Programozz Te Is oldal alapítója és oktatója. Köszi, hogy itt vagy és éppen az én cikkem olvasására fordítod a drága idődet! Azért dolgozom minden nap, hogy neked segítsek a programozás világában minél profibban elmélyülni. A cikkek egyetlen írójaként rengeteg munkát és energiát fektetek mind az oldalba, mind pedig az oktatásba!

Arra kérlek, ha tetszett cikk amit olvastál vagy szívesen veszed az ingyenes anyagokat akkor dobj egy Like-ot a Facebook-on, ezzel is támogatva a munkámat. Neked ez egy apró kattintás, nekem pedig hatalmas segítség!