Szeretném nektek megmutatni, hogyan érdemes nekiállni egy ismeretlen feladatnak. A legfontosabb, hogy nem szabad megijedni a feladat elolvasása után, mert általában ezeknek a leírásoknak nagyobb a füstje mint a lángja, azaz könnyebb őket megoldani mint gondolnánk. Általában egy vizsga vagy egy állásinterjú során nincs idő hosszabb programok készítésére, ezért ha már több mint 10-15 sort írtál és még messze a vége, akkor érdemes lehet elgondolkoznod, hogy nincs-e egy rövidebb megoldás.

A Feladat

Keresse meg a legkisebb közös többszörösét a 81 és 12-nek.

Ezt a feladatot az oktatásom során is fel szoktam adni, mikor már vettünk minden olyan részt, amivel meg lehet oldani. A kezdeti sokk után azonban csak kevés embernek sikerül egy jó megoldást készítenie. Nézzük meg tehát most lépésről-lépésre hogyan érdemes nekiállni ennek a feladatnak.

1. Az első lépés, mi a feladat?

A feladat, hogy megtaláljuk két szám legkisebb közös többszörösét (LKKT), jelen esetben a 81-nek és a 12-nek. Mivel azonban mi egy jó programot akarunk csinálni, ezért egy olyan megoldást készítünk, ami minden számra működni fog!

2. Mi az a legkisebb közös többszörös?

Általában a legtöbb vizsga vagy állásinterjú kérdésnek van egy központi része, amit ha nem tudunk, akkor szinte kizárt, hogy megoldjuk a feladatot. Ennek a valószínűségét sok gyakorlással tudjuk csökkenteni. Ha azonban valamit mégsem tudunk, akkor annak könnyen utána tudunk nézni (legalábbis otthon), de legrosszabb esetben ne féljünk egy kis segítséget kérni a velünk szembeülőtől. Ebből a szituációból hiszed vagy sem, de akár még jól is ki tudsz jönni. Ha a felvételiztető látja, hogy hogyan reagálsz egy ismeretlen helyzetre az nagyon pozitív is tud lenni, mivel a munkád elején valószínűleg több dolog lesz ismeretlen, mint amennyit már tudsz.

Hogyan tudunk utánanézni valaminek magunktól?

Használjuk a Google-t, keressünk rá arra a konkrét kifejezésre, amit keresünk, esetleg írjuk is be mellé a programozási nyelvet, amit használni szeretnénk és nézzük meg az első 3 találatot. Íme az eredmény: Google Találatok

Két szám legkisebb közös többszöröse az a legkisebb egész szám, amelyet mindegyik szám maradék nélkül oszt.

Például 2 és 3 esetében a legkisebb közös többszörös a 6, mert azt a 2 és a 3 is osztja. Azért nem a 12 a legkisebb közös többszörös, mert a 6 kisebb mint a 12.

3. Programtervezés

Mielőtt vadul elkezdjük írni a forráskódot, előtte próbáljunk meg felállítani egy tervet, készítsünk egy tervrajzot a programunkhoz.

Ha általánosan gondolkozunk, akkor mi lehet tetszőleges két számnak az Elméleti legkisebb közös többszöröse? => Az 1, de csak akkor ha az 1-nek és az 1-nek keressük a legkisebb közös többszörösét.

Mi lehet a lehető Legnagyobb legkisebb közös többszöröse két számnak? => Ez a két szám szorzata, mert annak eredményét biztosan mind a két szám osztja maradék nélkül.

Rendben, van tehát egy programunk, ami bemenetként vár két egész számot, A-t és B-t, kimenetként pedig kiad egy 1 és A*B között egy számot, nevezzük C-nek. A definícióból tudjuk, hogy C-t osztva A-val a maradék 0 és C-t osztva B-vel a maradék szintén 0. Meghatároztuk tehát a programunk bemenetét, a programunk kilépési pontját és egy algoritmust, ami képes megtalálni az elvárt kimenetet.

4. Programváz felépítése

Most, hogy megvan a tervrajzunk a megoldáshoz, kezdjük el felépíteni az alapokat. Először csináljunk egy dedikált függvényt a feladathoz, de csak a vázát írjuk le:

„… van tehát egy programunk, ami bemenetként vár két egész számot, A-t és B-t, kimenetként pedig kiad egy 1 és A*B között egy számot, nevezzük C-nek.”

int getLKKT(int numberA, int numberB)
{

/** Local variables, Always Initialize */
int numberC = 0;

/** Program Code */

/** Return */
return numberC;

}