Adatbázisok 3 – JDBC

Ebben a témában: Uncategorized

Az előző cikkben megnéztük, hogy hogyan néz ki egy adatbázis kliens, hogyan néz ki a grafikus felülete, hogyan lehet definiálni táblákat, oszlopokat, sorokat. Ez valóban csak egy kliens, tehát minden műveletnél manuális beavatkozásra van szükség. Ez mamár azonban aligha elegendő, külső, automatizált, de mégis biztonságos hozzáférésre van szükség. Ma erre nézünk egy példát Java nyelven.


A Java beépítve támogat egy adatbázis kezelő könyvtárat, ez az úgynevezett JDBC. Ennek segítségével közvetlenül tudunk beszélgetni az adatbázissal, tudunk SQL utasításokat futtatni vagy akár menedzselni az adatbázist. Ez egy alacsony hatékonyságú könyvtár, ami azt jelenti, hogy nekünk kell direktben összeállítani a futtatni kívánt SQL utasításokat. Azonban az alapok megismeréséhez tökéletes és érthető. Több más olyan külső program épít a JDBC szolgáltatásaira, amelyek már jóval kényelmesebben használhatóak, ilyen például a Hibernate.

Rendben, tehát mivel a Java alapból tartalmazza a JDBC API-t, ezért nincs más teendőnk mint csinálni egy egyszerű Java Projectet. Ezt a szokásos módon tudjuk megtenni. Azonban ahhoz, hogy el tudjuk érni a PostgreSQL adatbázisunkat, kell nekünk egy Java nyelvből használható PostgreSQL API mindehhez. Szerencsére a PostgreSQL fejlesztői gondoltak ránk és el is készítették ezt az API-t. Ehhez nem kell mást tennünk mint, ellátogatni erre a weboldalra és letöltjük a legújabb verziót. Ez egy JAR file lesz, ami a Java ARchive rövidítése, tehát egy Java Project-et tartalmaz tulajdonképpen. Ezt kell hozzáadnunk a mi saját project-ünkhöz és már tényleg minden készen áll. Ezt így tudjuk megtenni:

Jobb gomb a Projekten ->Properties -> A keresőbe írjuk be, hogy „build” -> Java Build Path -> Add External JARs…



Most már sikeresen fel tudjuk építeni az adatbázis kapcsolatot a PostgreSQL rendszerével. Ezt a lépést amúgy mindegyik adatbázis klienssel meg kellene tennünk, szinte minden gyártónak van saját Java API-ja.

Az első adatbázis cikkben már bemutattam lépésről lépésre, hogy milyen utasításokat kell végrehajtani, hogyan épüljön fel egy megfelelő adatbázis kapcsolat. Röviden vegyük ezt át ismét:

1. Adatbázis kapcsolat felállítása
2. Adatbázis menedzselése / SQL utasítások futtatása
3. Adatbázis kapcsolat lezárása


Nézzük meg pontról – pontra, sorról – sorra, hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban:


1. Adatbázis kapcsolat felállítása

// Register JDBC driver
Class.forName(DBConnector.DB_DRIVER_NAME);

// Create DB Connection
DriverManager.getConnection(DBConnector.DB_URL, DBConnector.DB_USER, DBConnector.DB_PWD)


A paraméterként megadott értékeket külön már beállítottam, itt csak felhasználom ezeket. A definíciók a következők:

private static final String DB_DRIVER_NAME = org.postgresql.Driver.class.getName();
private static final String DB_URL = “jdbc:postgresql://localhost:5432/postgres”;
private static final String DB_USER = “postgres”;
private static final String DB_PWD = “xxxxxxx”;


Ha a telepítés során az alapbeállításokat használtuk, akkor a jelszón kívül az összes érték felhasználható. A teljes példaprogram elérhető itt a blogon, érdemes lesz majd annak a felépítését, működését megnézni.


2. Adatbázis menedzselése / SQL utasítások futtatása

(more…)

Adatbázisok 2 – Adatbázis szerver beüzemelése

Ebben a témában: Adatbazis

A múltkori cikkben már megnéztük az elméleti hátterét az adatbázisoknak. Most azt szeretném bemutatni, hogy hogyan tudtok otthon beállítani egy igazi adatbázis szervert a saját laptopotokon és ahhoz hogyan tudtok táblákat, adatokat hozzáadni, törölni vagy éppen módosítani.

 

 

Az első feladat, hogy találjunk egy megfelelő programot amivel tudunk adatbázis szervert készíteni. Ahogyan a múltkor bemutattam, ma már rengeteg program közül lehet választani, azonban a komolyabb rendszerekért már fizetni kell. Szerencsére létezik egy igazán fejlett Open-Source adatbázis kezelő, ez nem más mint a PostgreSQL, ami majdnem olyan komoly funkcionalitásokkal bír mint a fizetős társai.

Az első lépés tehát, hogy ellátogatunk erre a weboldalra, majd kiválasztjuk a saját operációs rendszerünknek megfelelő legfrissebb telepítő csomagot. A telepítés az egyszerűbbek közé tartozik, gyakorlatilag mindent alapbeállításokon hagyhatunk. A telepítés egyik lépése, hogy meg kell adnunk egy Admin jelszót az adatbázisunkhoz. Ezt nem tudjuk megkerülni illetve majd a program az első használatnál ténylegesen is kérni fogja tőlünk, ezért ne felejtsük el!

 

A telepítő csomag szerencsére tartalmaz egy grafikus szerkesztő felületet, így viszonylag intuitív a program kezelése. Van egy browser fül a baloldalon és egy munkalap a képernyő nagyobbik részén. Itt tudunk majd mindenféle beállításokat elvégezni:

 

A telepítés alkalmával létre is jön egy kezdő Adatbázis „postgres” néven. Ez induláskor még üres, ami azt jelenti, hogy sem táblák sem pedig adatok nincsenek benne. Tehát a következő lépés a Táblák definiálása majd néhány teszt adat felvitele.


Az adatbázison (postgres) belül különböző Schema-kat lehet definiálni. Ennek az alapfunkciója, hogy egy adatbázison belül több különböző struktúrát tudjunk felállítani és kezelni. Ezen kívül még sok fajta fület láthattok (Casts, Catalogs, …), ezekre azonban még egyelőre nincs szükségünk. A telepítés alkalmával létrejön egy alap Schema „public” néven. Nekünk ez most tökéletesen megfelelő lesz, használjuk ezt tovább. A Schema-khoz is rengeteg mindent lehet beállítani, de mi most céltudatosan haladjunk tovább egy Tábla definiálásához, később meg lehet nézni a többi almenüt, hogy pontosan melyik mire való.

„Tables” almenüre jobb gomb -> Create -> Table

A „General” fülön adjunk egy nevet a táblánknak, mondjuk „Demo” valamint válasszuk ki a „pg_default” Tablespace-t:

 

Ezután menjünk át a „Columns” fülre majd vegyünk fel 3 oszlopot a következő beállításokkal:

Name: IDData Type: integerNot NullPrimary Key

Name: FirstNameData Type: character varyingLength: 30Not Null

Name: SurName – Data Type: charachter varyingLength: 30Not Null

 

Ezzel sikeresen elkészítettük az első Táblánkat!

(more…)